Mitől különleges a Klapp-módszer? Mire jók a Klapp féle gyakorlatok?
Dr. Rudolf Klapp német ortopédsebész 1873-ban született Arolsenben. 1899-től a gerincbetegségekre specializálódott.
A konzervatív terápiának nagy jelentőséget nyilvánított, ezért tanulmányozta a macskafélék mozgását. Kutatómunkája során az emberi faj felegyenesedéséből eredő fizikai ártalmakat keresve, annak ellensúlyozását célzó speciális kúszó módszert dolgozott ki. 1907-ben Berlinben nappali gerinciskolát, 1926-ban Potsdamban bentlakásos intézetet hozott létre. A gyerek - és felnőttkorú betegei tenyér - és térdvédővel felszerelve, kúszóhelyzetekben közlekedtek egész nap. Megmosolyogtatta a járókelőket a (csúszó-mászó) gerinccsoport vonulása az utcán, de hatékonynak bizonyult a módszer.
A nagy érdeklődésre tekintettel 1928-ban Marburgban nyitott gyógytornaiskolát, ahol Klapp-gyógytornaoktatókat képzett.
1949-ben Rudolf Klapp halálát követően a bentlakásos otthonok megszűntek, a nappali iskolái ma is működnek, módszere meghatározó eleme az ortopédiai betegségek konzervatív kezelésének.
Metódusának alapja, hogy a kúszógyakorlatokkal az izmok dinamikus munkája által a gerinc stabilitását és plaszticitását is elérhetjük. A rendszer egy 16 gyakorlatból álló, a tér minden síkjában aktívan haladó erősítő, nyújtó, mobilizáló, korrekciós mozgássor.
A különböző kúszóhelyzetek (magaskúszóhelyzetek típusai: négykézlábállás, térdelőhelyzet ferde dőléssel, lapos dőlés, mélykúszóhelyzetek típusai: daxliállás, gyíkállás) gyakorlataival biztosítja a gerinc szakaszainak célzott kezelését.
A tehermentesített kiindulóhelyzet csökkenti a mozgásszegmentek képleteire ható nyomóerőt, és védi az izmokat a túlterheléstől.
Profilaktikusan és terápiaként is alkalmazható tartáshibáknál, scoliosisnál, Scheuermann betegségnél, mellkasdeformitásoknál, Bechterew kórnál, porckorongkopásnál, spondylolisthesisnél, gyermekbénulásnál.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár