Hogy vegyen levegőt az idült obstruktív tüdőbeteg?
Ezekben a betegségekben (tüdőtágulás, az idült hörghurut, az asthma) a kilégzés nehezítetté, görcsössé válhat. Ha a beszívott levegőt nem sikerül eléggé kifújni, annak nagy része a tüdőben marad. Az újabb légvételek szinte "felpumpálják" a tüdőt. Nem tud kicserélődni a tüdőben levő levegő, a beteg azt érzi, hogy "befulladt".
Ennek kivédését segíti elő, ha a beteg megtanulja fokozni a mellkasfal mozgékonyságát. Egyszerű légzésgyakorlatokról van szó, melyeket mindennap, lehetőleg reggel és este, a betegnek kell végeznie. Ez elhatározás kérdése. Bár időt igényel, de ezzel jobb életminőség nyerhető.
A légzőgyakorlatok megtanulását akkor kezdje, amikor állapota stabil, viszonylag kevés a panasza. A jó légzéstechnika a gyakorlás következtében beidegződik és felkészül egy nehéz időszakra.
A helyes légzőtechnika:
A hatása a jó technikán múlik. Mindig az orron át kell beszívni a levegőt (így az tisztul, párásodik, felmelegedik). A levegő kifújásakor a kiáramló levegő útjába iktasson be ellenállást! Ez lehet valamilyen hang (például sz, z, s) vagy az összecsücsörített száj. Ezzel megakadályozható, hogy a kishörgők fala összezáruljon, a levegő a tüdőben rekedjen.
A cél a hosszú, ellazított kilégzés ajakfékkel, a végén egy rövid légzésszünettel. Nem szabad préselni, erőlködni, kapkodni a levegőt. Célszerű számolni a be- és a kilégzés hosszát: a kilégzés mindig hosszabb legyen.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár